Aki a peterjacksoni m�gondot is rest felv�llalni k�sz�l� fantasy-szuperprodukci�j�ban, az nem is �rdemli meg, hogy a v�szonra ker�lj�n.

Piszok-neh�z filmnyelvi m�faj lett a fantasy a Gy�r�k Ura tril�gia ut�n. Sokszor �rezt�k ezt, ha m�g eddig nem is mondtuk ki egy�rtelm�en. Nem mintha annak idej�n s�tagalopp lett volna egyr�szt egy k�pzeletbeli csodavil�g �g�ret�vel moziba csalogatni a k�z�ns�get, m�sr�szt pedig t�rekedni a realizmusra is a csodavil�gban t�rt�ntek komolys�g�nak meg�rz�se �rdek�ben. R�gebben mintha valahogy eln�z�bbek lett�nk volna a fantasy-kkal, s ez vezethetett oda, hogy - noha a k�lts�gvet�s er�sen s�ntik�lt - �szint�n tudtuk szeretni p�ld�ul a Dungeons & Dragons els� r�sz�t, szemet hunyva annak hib�i felett.

Manaps�g azonban m�s id�k j�rnak. A mindent k�pileg orrunkra k�t� �jhollywood-kor�ban is van m�r �t�s vizsg�z�nk fantasy-b�l (a tr�kkorszak el�tti kor remeke pl.: Willow). A Gy�r�k Ura - b�v�tett v�ltozatokkal sz�molva - 11 �s f�l �r�s fantasy-anyaga val�ban magasra tette a m�rc�t, s ut�na b�rhogy is igyekezt�nk szeretni p�ld�ul a Tengervil�g legend�j�nak filmfeldolgoz�s�t, belek�nyelmesedve a j�ba azt m�r csak er�s fenntart�sokkal tehett�k meg.

Peter Jackson adapt�ci�ja - eltekintve att�l, hogy a k�nyvben �rtak teljess�g�vel �gy is ad�sunk maradt - a k�l�nb�z� filmes technik�k �sszekombin�l�s�val kital�lt, de val�s�gszag�ra hangolt vil�got t�rt el�nk. Modern filmes alapt�tele lett a fant�zia birodalmak lek�pz�s�nek, �a Jackson f�l�r�lt megsz�llotts�ga sz�lte apr�l�koss�g pedig a fantasy-rendez�i hozz��ll�s k�telez� minimuma. Az Eragon film�lm�nye - k�lts�gvet�s ide, k�lts�gvet�s oda - m�r ezen a ponton messze nem teljes�ti a vele szemben t�masztott ig�nyeket.

F�h�s�nk, Eragon t�rt�nete k�zvetlen�l saj�t fantasy-vil�ga t�rt�nelm�nek lovagkora ut�n j�tsz�dik. A m�ris legend�ss� v�lt k�zelm�ltban s�rk�ny-lovagok, rettenetes, de j�s�gos harcosok �rizt�k a vil�g rendj�t. �m az egyens�ly felborult, amikor egy Galbatorix nev� lovag el�rulta, legy�zte, majd mind egy sz�lig lem�sz�roltatta �v�it, s am�g az ellene szeg�l�ket a messzi hegyekbe szor�totta vissza, mag�t kir�lly� koron�ztatta, hogy azt�n kedv�re zsarnokoskodhasson ig�ba hajtott n�pe f�l�tt.

Eragon, szeg�ny f�ldm�ves falu sz�l�tte, a zsarnoks�g k�zvetlen k�rvallottjai�. A kalandv�gy� fi� szabadidej�ben t�bbnyire a k�zeli erd�t r�ja, ahol �j�val k�nny� vadra vad�szik egy kis kereset-kieg�sz�t�s rem�ny�ben. Egy nap azonban az erd� vesz�lyesnek mondott vid�k�re mer�szkedik, s ott egy k�l�n�s, g�r�gdinnye m�ret� k�kes k�re lel. R�gvest kider�l, hogy a k� nem m�s mint egy toj�s, ami annak rendje �s m�dja szerint ki is kel a f�szerben, hogy azt�n k�l�n�s, denev�rszer� l�ny bukd�csoljon el� bel�le.

Az esetlen sz�rnyas p�ly�st azonban szor�tja a j�t�kid�, �gy z�ros hat�rid�n bel�l nyolc m�ter hossz� s�rk�nny�, s a fi� elv�laszthatatlan j� bar�tj�v� lesz. A kalandorok �gy egy�tt indulhatnak borsot t�rni a zsarnok Galbatorix orra al�, �s megmutatni a vil�gnak, hogy a s�rk�nylovagok legend�ja nem porosod� t�rt�nelmi rege, hanem nagyon is �l� val�s�g.

A zsarnoks�g toposza, a szeg�nysorb�l emelked� h�s legend�ja mind-mind jellemz� panelei a fantasy-alapsztoriknak, amib�l az Eragon tizen�ves szerz�je, Christopher Paolini egy h�mm�g�s k�zepest sz�ll�t nek�nk. De nem is ez a l�nyeg: l�ttunk mi m�r gyenge alapsztorib�l er�s feldolgoz�st, s azt se b�ntuk volna, ha egy k�zepes kivitelez�s�, de szerethet� film v�lik az Eragonb�l. Mindez azonban nem t�rt�nik meg, mivel a film elk�veti a hib�t amit egyszer�en nem engedhet meg mag�nak: nem v�lik mag�val ragad�v�. S innent�l m�r - b�rhogy is f�j - felejt�s a dolog.

Lehet olyanokkal �rvelni, minthogy "j� kis filmecske volt", de bel�l �rezz�k, hogy ez k�tszeresen sem igaz. Egyr�szt az�rt, mert nem "filmecske" akart lenni, hanem valami giga-mega produkci�nak gondolta mag�t, csak �ppen rohadtul nem j�tt neki �ssze a dolog. A k�z�ns�g figyelm��rt ugyanis a k�zhiedelemmel ellent�tben meg kell dolgozni; az nem j�rja, hogy odaplaccsantunk egy besz�l� CGI-s�rk�nyt egy dombtet�re, a k�z�ns�g meg karf�t szorongatva pisili �ssze mag�t a gy�ny�r�s�gt�l, elfelejtve azt is, hogy minden id�k tal�n leg�temtelenebb fantasy-adapt�ci�j�t �lte v�gig.

A rendez� dolga ugyanis �ll�t�lag az lenne, hogy r�ncba szedje a k�nyv-alapanyagot. Peter Jackson-t is megmorogtuk a kihagyott r�szek�rt ann�, de ismerve a film m�k�d�si elveit elismert�k, hogy a temp� fenntart�sa miatt bizony �ssz�bb kellett r�ntani egyes dolgokat. Az Eragonnak ezzel szemben j�form�n semmi bels� temp�ja nincs. Az �lmosan indul� t�rt�netben az elej�n �gy dob�l�znak a dr�ga h�sz percekkel, hogy val�s�ggal el�mul az ember, �m k�s�bb az akci�d�sabb jelenetek a semmib�l m�r nem tudnak �temet lehelni a t�rt�netbe. V�g�l pedig az eg�sznek gyorsan v�ge szakad, a magyar�zat meg annyi, hogy sorry, de ez csak a saga els� fejezete volt.

Aha, k�szi. Akkor nyilv�nval�an kiv�l�an bemutat�sra ker�ltek a karakterek. Persze, ahogy azt M�riczka elk�pzeli. Eragon mimik�ja tal�n a X�n�ban egy statiszta szerep�re volna el�g (teljesen �rdektelen volt szerencs�tlen sr�c), John Malkovich a plak�ton elfoglalt hely�nek k�r�lbel�l 1/8-�t "sablon-gonosz�rj�ngi" v�gig. Sienna Guillory sz�p, de gondolom szerepe igaz�n majd csak a k�b�bbiekben bomlik ki (figyelem, a k�sz�t�knek dolgozom, az�rt mentegetem �ket).

Marad nek�nk Jeremy Irons, aki val�ban j�, hiteles, �s �lettel teli �s persze Robert Carlyle, aki a t�le elv�rhat� rutinnal hozza az �r�lt var�zsl�t. Ez az �sszes�t�s egy kisk�lts�gvet�s� fantasy-n�l tal�n rendben volna, de egy gig�nak sz�nt fantasy-saga els� fejezet�n�l bizony harmatgyenge. F�leg, ha az egy �s h�romnegyed �r�nkat egy t�rt�netfolyam felvezet�s�nek, egy el�k�sz�t�filmnek nevezz�k.

Ha valahol r�test�szt�znak a cselekm�ny kibont�s�val �s �bl�dzik az �rdektelens�g, az ember �nk�ntelen�l a k�rnyezetre fordul. A fantasy-t�jra - aminek kidolgoz�s�ra m�g egy gyerekmes�v� sil�ny�tott Narnia kr�nik�j�nak is volt tart�sa odafigyelni - az Eragonban n�h�ny t�volra be�ll�tott k�p kiv�tel�vel nem is l�tezik. Nyilv�nval�, hogy Magyarorsz�g, mint forgat�si helysz�n az amerikai forgat�csoportnak �nmag�ban is el�gg� egzotikusnak hatott, egy csodabirodalom szerep�t azonban nehezen t�ltheti be.

Tal�n az �rd�g a r�szletekben van (f�leg, ha az eg�sz nyilv�nval�an ny�gvenyel�s) de a legjobban az b�ntja az ember szem�t, hogy a minden r�szletre kiterjed�, a t�jat val�ban mesebeliv� v�ltoztat� apr�l�koss�g hi�nyzik az eg�szb�l. Az a sok b�bel�d�s a k�rnyezettel, a f�nyk�pez�ssel, ami Peter Jackson munk�j�t jellemezte, s kiemelte annak �rdemeit. Csak�gy, mint ahogy hi�nya elm�ly�ti az Eragon trag�di�j�t is. Az �rthetetlen csak az, hogy egy l�tv�nytervez�ib�l rendez�i sz�kbe r�ntott filmes mi�rt tal�lta ezt a fajta megalapoz�st feleslegesnek?

Az Eragon a pozit�v hozz��ll�s ellen�re film�lm�nyk�nt �ri�si csal�d�s. Ha van valami ereje, az az �ltala felhaszn�lt panelek m�k�d�s�nek k�sz�nhet�. Abban viszont rem�nykedhet�nk, hogy gyerekfejjel sz�mtalan hib�ja tal�n kev�sb� t�nik ki, ez�rt ha a k�rnyezet�nkben lakoz� kislurk�k �gy k�v�nj�k, term�szetesen engedj�nk a k�s�rt�snek �s �lj�nk be r� vel�k. Sz�mukra tal�n �lvezhet�k a l�tottak, de ha m�g �k is h�zn�k a sz�jukat, akkor az t�nyleg el�g g�z.

Forr�s: SG.hu